1. Úristen, nő létedre tényleg szoftverfejlesztő vagy?
Mert mi köze a szakmai tudásomnak és hozzáértésemnek a nememhez? Elismerem, hogy a szoftverfejlesztők jórészt férfiak, de nem 20 kilós zsákokat cipelek, hanem billentyűzeten pötyögök, kávézok és sűrűn anyázok néha gyakran. Ehhez a műfajhoz egy egészen kitekert, különleges gondolkodásmód szükséges és ez még nem is nemfüggő, adott egy probléma, amit meg kell oldani és kóddá kell alakítani. Amire szükség van ennek a folyamatnak a megtanulása, a problémák felismerése és – a kódokat elnézve – a szépérzék teljes hiánya.
2. Mi vesz rá egy (flört esetén: ilyen csinos) lányt, hogy programozó legyen.
Mert érdekelt a programozás? Esetleg mert megszerettem ezt a szakmát? Talán még jó is vagyok benne? Igen, valami ilyesmi. Érdekes mód, azt nem szokták megkérdőjelezni, ha egy nő tanárnak/virágkötőnek/orvosnak megy.
3. Fú, nem túl férfias ez a szakma? Hogy jössz ki a fiúkkal?
A srácokat könnyű kezelni, általában nem kezdenek el masszívan variálni ellentétben a női kollégákkal, és a kis odaszúrok titokban és a cicaharc sem játszik. DE! Lusták és néha rugdosni kell őket, és néha azt érezheted, hogy egy rakat nagyra nőtt gyerek pótanyja vagy, máskor holtrészegen ők tömnek sült krumplival (mondjuk tény, hogy ők rúgattak be) és fogják a kis kezed, hogy el ne ess. Én szeretek férfiakkal együtt dolgozni, mert szabadjára engedhetem a természetem legsötétebb, legzsarnokibb részét, és ők nem sértődnek meg vagy ha mégis, sütivel akkor is megvásárolhatóak 🙂
4. Fú én azt hallottam, hogy a programozó lányok vagy pasikkal csináltatják meg a munkájukat vagy igénytelenek! De te tök értelmesnek tűnsz és még csinos is vagy!
Találkoztam már mindkét típussal, az előbbiek hamar kihullanak a szakmából, általában a csapatuk se fogadja be őket, munka közben meg nem a kollegina szépségét kell csodálni, hanem a szakmai hozzáértését. Tény, hogy egy férfiak uralta szakmában ki tudod használni a nőiességet, akár akaratlanul is, például úgy, hogy eléred, hogy a senior/architect kicsit többet magyarázzon neked, mert pont a látvány miatt ott akar még tartani. Ugyanakkor óriási hátrány is lehet, voltam olyan helyen is, ahol rosszul fogadta a kolléga, hogy tehetségesebb vagyok, mint ő és emellett még nő is. A kérdés ettől függetlenül idegesítő marad, hisz férfiaknál sosem kérdőjelezik meg, hogy helyük van a szakmában, míg egy nő esetében hajlamosak vagyunk a sztereotípiák fogságba esni.
5. Tényleg szingli vagy? De hát annyi pasival dolgozol együtt, egyik sem tetszik?!
Egy: kollégával nem érdemes kezdeni, csapaton belül főleg nem, mert nagyon negatív következményi lehetnek. Ha túlzottan ott a kémia, akkor eldönthetitek, hogy most bevállaljátok vagy sem, láttam már működő párokat, és nem működő párokat is, mindenkinek a maga dolga, hogy a párkapcsolatot mennyire tudja függetleníteni a munkahelytől. Kettő: nem egy potenciális párkapcsolat miatt megyek be a munkahelyemre, hanem azért, hogy elvégezzem a munkám, szakmailag fejlődjek és megkapjam érte a fizetésem.
6. Fú akkor te biztos nagyon okos lehetsz… (elismerem, hogy nem kérdés)
Kösz… Ez a mondat nem egyszer elhangzott már netes ismerkedés közben, általában ilyenkor szakadt meg a beszélgetés… Azért, mert ilyenkor én csak az egyszer „köszi :)” választ tudom adni, másrészt, mert ilyenkor a srác nem ír többet… Wonder, why? 🙁
Leo <3 Minden indok nélkül <3
7. Hány lány van az évfolyamodban/csapatodban?
Számít?
8. Nem tudnál segíteni nekem, tetszik a kolléganőd, te lány vagy, nem tudsz kérdezősködni nála?
Nem, légy férfi, hívd el…
9. Zúg a számítógépem, mi baja lehet? (nem gender-specifikus :))
Honnan tudjam, nem szerelő vagyok, hanem szoftverfejlesztő. 🙂
10. Az a kollégád tök helyes, nem tudnád elintézni, hogy találkozzunk?
Továbbra se vagyok kerítő, de persze, ha olyan viszonyban vagyok mindkettőjükkel, akkor miért ne. Felelősséget azért nem vállalok…
Ti milyen hülye kérdésekkel találkoztatok, hogy reagáltatok rá, vagy hogy szerettek volna rá reagálni? Más szakmákban mennyire vannak ezek jelen?
Love, Peace, Kávé!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: