Manapság hétköznap nem sminkelem magam, egy jó réteg alapozót és púdert teszek fel, hogy eltakarjam a ragyáim és ne tűnjek annyira elhasználtnak mint amilyennek érzem magam. A smink jelentősége számomra akkor veszett el, amikor komolyabban kezdtem el hastánccal foglalkozni és fokozatosan lecseréltem az olcsó cuccaim minőségibb termékekre – ez azzal a két hátránnyal járt, hogy ezek… Tovább »
A smink és a férfiak
Manapság hétköznap nem sminkelem magam, egy jó réteg alapozót és púdert teszek fel, hogy eltakarjam a ragyáim és ne tűnjek annyira elhasználtnak mint amilyennek érzem magam. A smink jelentősége számomra akkor veszett el, amikor komolyabban kezdtem el hastánccal foglalkozni és fokozatosan lecseréltem az olcsó cuccaim minőségibb termékekre – ez azzal a két hátránnyal járt, hogy ezek… Tovább »
Még szeptemberben eléggé rosszul álltam anyagilag így bevállaltam egy dokumentáció írást, ami egy társkereső app volt. Hogy hitelesebb legyek, regisztráltam egy társkereső oldalra, de mivel minden használható funkcióhoz fizetni kellett volna így hagytam a francba. Közben szép számmal jöttek üzenetek, de mivel nem voltam VIP tag nem olvashattam el őket. November végén volt egy elég… 
Középhosszú karrierem során voltam mentorált és mentor is – előbbiben egész jó utóbbiban kifejezetten borzalmas teljesítményt nyújtottam. Elfogyasztottam pár mentort – egyesekre jó szívvel gondolok vissza, van akire nagyon sehogy és van olyan is, akit ha meglátnék az utcán sebesen beugranék a legközelebbi kuka mögé… És elkezdeném dobálni szeméttel… Amikor egy új munkahelyre, munkakörnyezetbe kerülsz,… 
Ha jól számolok, nagyjából 10-11 éve írhattam az első önálló kódom és nagyon boldog voltam, hogy az a pár sorocska Pascal program lefordult és pár sikertelen kísérlet után úgy működött, ahogy én szerettem volna. Piszok egyszerű kódocska volt, valami minimál kis számítás, meg némi printout, de nagyon nehezen hoztam össze – segítségem nagyon nem volt,… 
Többször futottam neki egy írásnak, de nem ment, nem feküdt a téma. Épp kutakodós kedvemben vagyok, ezért úgy döntöttem, hogy egy poszt erejéig átmegyek gasztro/kultúrtörténeti blogba és a kedvenc italomról írok. Érdekesség, hogy még az ősidőkben egy biológia versenyre készítettem egy pályázatot, aminek a témája a kávécserje volt – szóval ez már a második összefoglalóm… 
Pár napja (hete) egy ismerősöm megjegyezte (aki persze nem olvassa a blogot, csak hallott olyanról, aki látott olyat, aki olvassa), hogy amikor szoftverfejlesztőkről írok, akkor kifejezetten a kódolókra gondolok és nem ejtek szót a tesztelőkről. Ennek igazából az az egyetlen oka, hogy én sosem teszteltem, mert mindig olyan szétcsúszott agilis projektekre kerültem, hogy nem volt… 
Van egy megkerülhetetlen állatfaj a szoftverfejlesztés világában, úgy nevezik őket, hogy managerek. Lehetnek ők program, project, product, fiszem-faszom managerek, de egy közös tulajdonságban 99% egyezik: tökkelütött fajankónak tűnnek, akik nem értenek semmihez, legkevésbé a szoftverfejlesztéshez és a projektvezetéshez. Mondjuk ki a keserű igazságot, IT-ben nagyon sok manager bukott szoftverfejlesztő. Nem egy példát láttam, nem egy… 
Öt éve tartó, többé-kevésbé sikeres karrierem során összesen ötször váltottam munkahelyet és négy munkahelyen voltam (igen, duplázás), ami annyit is jelent, hogy nagyon sok állásinterjún voltam már és számtalan HR interjún vettem már részt. A CV-mbe ugyan nem írtam be, de egy HR interjút másnaposan, minimál alvás után is sikeresen meg tudnék csinálni még úgy is,… 
Mostanság elég nagy hiány van szoftverfejlesztőkből (kéne még olyan húszezer), épp ezért sok multi indít képzést, illetve különböző intézmények indítanak gyorstalpaló pár hónapos tanfolyamokat boldog-boldogtalannak. Mindenkiből, aki be tudja kapcsolni a számítógépet szoftverfejlesztőt akarnak faragni, egyrészt azért, mert ha a business beindul tényleg kell az emberi erőforrás az igények kiszolgálásához, másrészt a multinak egy számot… 